Ez az éjszaka sem ment könnyen!

Tegnap este 8-tól 11-ig aludt a kicsi lány, majd magához tért, s nem nagyon akart lefeküdni. A fáradtságtól kicsit összemosódnak az események, de a lényeg, hogy én hajnal 3-ig voltam fent, csak pár percet tudtam aludni. Anikó 1 óra körül megetette majd megpróbált aludni. Lucát addig én ringattam, jákáltam vele, szegény sokat sírt! Gyötörték a szelek,fájt a hasa. Az sem segítette az alvásban, hogy időnként nagyokat tüsszentet, valamint, hogy kicsit taknyos lett, s emiatt nehezebben vette a levegőt. Én hajnal 3-ra már nagyon elfáradtam. Ekkortól kezdve Anikó vigyázott Lucára, etette, babusgatta őt. Reggel 6-kor keltett Anikó, átvettem Lucát, éppen kaja után volt. Nagyon nehezen akart pihenni, sokat sírt, vagy 20 percen keresztül bömbölt. Ekkor a térdeimre fektettem, s így gyorsan elcsendesült. Hosszú perceken át csak nézelődött, miközben én alig bírtam nyitva tartani a szemem...Fél hét után aludt el a pici lány, ekkor a mellkasomra vettem, s így maradtunk fél 8-ig. Tudom, hogy így rászokhat a túlzott babusgatásra, a kézben alvásra, de olyan aranyos volt, hogy nem tudtam az ágyába fektetni. Meg egyébként is, ahogy lefektettük, azonnal felébredt és sírt! Éjszak többször kellett pelenkát cserélni! Akkorákat kakilt, pukizott...:)