Szemünk fénye: Luca!

Luca éppen 13 hónapos és 11 napos. Nagyon repül az idő, nemrég volt a szülinapja.

Most olyan 9 kg körül lehet, meg olyan 75-77 cm magas. Szépen fejlődik, kezd kikerekedni. Pocakja van...biztos az apjától leste el.

Evés: Hol eszik, hol nem. Egyre válogatósabb, sőt azt is megteszi, hogy kóstolás nélkül utasítja el az ételt. Ilyenkor a szájába teszük a hamit, s utána általában nincs is gond. Amikor beteg, mint minden más embernél szokásos - engem kivéve -, alig eszik. Egyébként az étlap - a tej és egyéb allergizáló ételek kivételével - teljes, lényegében mindent adunk neki.

Alvás: nagyon nincs változás. Este legkésőbb 8-tól reggelig. Talán annyi az új, hogy korábban kel, olyan 6 óra körül-az anyja legnagyobb örömére. No persze max. 7-kor én is kelek, a lány ugyanis reggel bejön a hálószobába...Nappal kb. 1,5 órát alszik, hol ebéd előtt, ho utána, jelenleg ez kiszámíthatatlan. Éjszaka ritkán ébred fel. De ha mégis, azt úgy alakítja, hogy akkor ébredjen fel, amikor mi éppen bebújtunk a takaró alá. Nagyon tud időzíteni!

Bő 2 hete megbetegedett Luca. Hála az égenek semmi komoly, de az első pár nap nehéz volt. Tele volt az óra (ezt egy videói is megerősíti), hőemelkedése volt, s rosszul aludt. Néhány napon keresztül nagyon keveset aludtunk. Most már jobb a helyzet, naponta átlag kétszer szívjuk az orrát (porszívós orszívó; a legjobb, csak ne kiabálna úgy közbe a lány...), nincs már hőemelkedése. De hetek óta hihetetlen nyűgös!!!! Tényleg, már-már kiakasztó néha. Sokszor délelőtt is raplizik, de főleg délután. Olyan 17 óra magasságában elkezdi, s alvásig alig hagyja abba. Ha lefoglaljuk a figyelmét (játékkal, zenehallgatással), akkor nincs gond, de egyébként...S nagyon anyás is! Jó, persze, hiszen Anikó van vele egész nap. De azzal azért fel tud idegesíteni, ha az én kezemben ordít úgy, hogy Anikó mellettem van. Ha átadom Lucát, akkor nyugi van.

Egyébként minden okés. Egyre magabiztosabban jár, hirtelen fordulatokat tesz, leguggol és úgy feláll, néha pedig majdnem rohan. Időnként azzal szórakozik, hogy Anikó és köztem rohangál úgy, hogy a végén az ölünkbe dobja magát.S - persze elfogul vagyok - de nagyon okos Luca. Nagyon gyorsan megjegyez dolgokat. CSak egy példa. Egyik nap bent voltunk a szobájában, turkáltunk a játékai között. Az egyik játékról, egy mobiltelefonról letört az antenna, s begurult a játéktartó alá. Én kivettem, s kidobtam, mivel nagyon pici volt, s féltem, hogy lenyeli. No, másnap megint játszottunk. Luca megtalálta a tartóban a mobiltelefont, s a következő mozdulattal a tartó alá nyúlt. Kereste az antennát, majd rámnézett, gügyögött, s a kezével az antenna helyére mutatott. Tehát egy nappal később pontosan emlékezett arra, hogy hol volt az antenna. Vagyis már jó az emlékezete, s tud kombinálni (mobiltelefon-antenna-antenna helye). Persze, ez kicsi dolog, de mégis fantasztikus. Vagy még egy példa-ha már így belejöttem! :)) Anikó úgy szokott mosni, hogy a mosógép (mely egy beépített szekrényben van) kábelét egy hosszabbítóba dugja bele, melyet a hálószobából hoz ki. Egyik nap a következőt látta Anikó. Luca kinyitotta a beépített szekrény ajtaját, valamint a mosógép ajtaját (az nyitva volt, mivel előtte pakolt ki Anikó), majd bement a hálószobába, s a hosszabbítót hozta volna ki a mosógéphez! Hihetetlen! Ekkor is egy számunkra, felnőtteknek egyszerű, de egy pici gyereknek még bonyolult gondolatsor ment végig benne!Persze, tudom, minden gyerek így fejlődik, de nekem csak Luca az első gyermekem, s én rajta keresztül nyerek bebocsátást a pici gyerekek világába.

Most ennyi. Zárom soraimat. Elnézve a gyakoriságot, 1 hónapom múlva jelentkezünk! :))